Tégla: A föld és a tűz házasságából születik- Rugli Dezső harminchét esztendeje gyűjti.

Életbiztosítását is feladta a római kori téglákért.

Ami másnak csupán egyszerű építőanyag, az Rugli Dezsőnek a történelem egy darabja. Megannyi részletet tud meg az adott korról, ha kezébe vesz egy téglát. Szanyban  múzeumot is létrehozott a gyűjteményének. A tégla szerelmese  a szanyi Rugli Dezső. Többb mint harminc esztedeje gyűjti az építőanyagot, családi háza udvarán egy múzeumot is létrehozott. Gyűjteményében az ókortól napjainkig 2400-fajtát őriz. Mint modja, a történelem érinti meg, amikor értékeit rendezgeti. -A tégla  a föld és a tűz házasságából születik-vallja Rugli Dezső. - Kevés olyan gyönyörű látvány van, mint amikor ég ki az anyag. A vályogépítkezést 4500-5000 évvel ezelőtt váltotta fel a tégla, Mezopotámiában gyártottták az első darabokat.  A tégla szó latin eredetű négyszögletes fedőelemet jelent. Már az ókorban is, a tigris és az Eufrátesz völgxében, Babilonban és Szíriában csodálatos építmények születtek belőle, például Bábel tornya. Állítólag 221 méter magas volt, 186 millió téglát építettek bele. Csak viszsonyításul: a magyar Parlamentben 40 millitó darab van.

Évszámok és monogramok.

Rugli Dezső további érdekeséggel szolgált  a tégla  történetéről. E szerin t már a római  korbanis drága  építőanyagnak számított, előállítása a légiók katoanságának feladata volt. A középkori  téglákra jellemző, hogy felületüket nem egyenesen képezték ki, hanem göröngyösen, hogy  a habarcs jól tartson. A középkorban a török támadások adtak lendülete a téglagyártásnak. I Ferdinánd lefoglalta az egyházi téglaégetőket és megerősítették a várakat. Ebben az időben jelentek meg az évszámok és monogramok  a téglákon.  Számos téglaégető kn kezdett érdeklni az évszám, a monogram, és lassan kutatni kezdtem. Komoly szakirodalom áll rendelkezésmre, és az évek alatt 2400-fajta téglát gyűjtöttem össze az ókrtól napjainkig."

A Kokas -gyár Csornán 

A szanyi családi ház udvarán számos saját készítésű tárolót helyezett el a házigazda.

-Mikor ezek között sétálok, arra gondolok, mennyit tudnának  mesélni ezek a téglák. Az embert  megérinti a történelem. Ezek a téglák hallottak megannyi imádságot, láttak várostromot, főúri bálokat, de a szegények mindennapos szenvedéseinek is tanúi voltak. A kollekcióm folyamatosan bővült, jelzéseket kaptam a  bontásokról, de sokan hoztak is egy-egy darabot. A téglákból következtetni lehet a gazdasági fejlődésre, a készítő társadalmi helyzetére, rangjára is. A Dúnántúl legkorszerűbb téglagyára Csornán működött, a  Kokas-féle üzem. Téglájuk természetesen K betűvel készült. Idővel aztán a K betű mellet az N betű is megjelent náluk, ami azt jelzi, hogy  Neumann Antal benősült a Kokas családba. A tégla  a történészeknek is sok kérdésre választ ad. Például egy Adonyban megtalált, évszámmal ellátott darab azt bizonyítja, hogy a török időkben nem halt ki a falu. Családom mindig megértően és segítően állt mellettem, feleségem táogatása nélkül nem sikerült  volna  a múzeum létrehozása sem. Sajnos  ő a közelmúltban meghalt, de velem élő fiam továbbra is segítségemre van munkámban.

A rabszolga lábnyoma.

Több kedves darabja is van Rugl Dezsőnek. Felkereste például az utolsó egyszemélyes téglaégetőt, a Vas megyei Csipkereken Fi Józsefet. Tőle őriz egy sablont is, és még három fajta téglát. Nagyon büszke a gyűjteményében található 30-fajta római kori téglára, amit egy festőművész hagytékából vásárolt meg. Életbiztosítását mondta fel, hogy  a szükséges összeg a rendelkezésére álljon. Ezek közül huszonegy darab a Nemzeti Múzeum nyilvántartásában is szerepel. Az egyiken egy rabszolga lábnyoma is láthaó. Féltve őrzi a Habsburg-időkből 12 várkapitány monogramos tégláit is. Mint mondja tudását, tapasztalatait  szívesen adja át másoknak is, várja, hogy felkeressék múzeumát

Cs. Kovács Attila